A NEMZETI PEDAGÓGUS KAR
ETIKAI KÓDEXE
2015
A NEMZETI PEDAGÓGUS KAR
ETIKAI KÓDEXE
2015
A Nemzeti Pedagógus Kar Etikai Kódexe
Mi, a Nemzeti Pedagógus Kar (a továbbiakban: Kar) Országos Küldöttgyűlésének tagjai, a pedagógus szakma és hivatás etikai követelményeinek kinyilvánítása és rendszerezett írásba foglalása céljából – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 63/D. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján – a köznevelés társadalmi elfogadottságának megerősítése érdekében, lelkiismeretünk és legjobb meggyőződésünk által vezéreltetve elfogadjuk a Kar etikai kódexét az alábbiak szerint:
2
A Nemzeti Pedagógus Kar Etikai Kódexe
TARTALOMJEGYZÉK
A Nemzeti Pedagógus Kar Etikai Kódexe |
|
4
A Nemzeti Pedagógus Kar Etikai Kódexe
1. Bevezető
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: nemzeti köznevelési
törvény) a Kar feladatkörébe utalja etikai kódexének (a továbbiakban: Kódex) megalkotását, amely általános etikai alapelvekből, részletes etikai és eljárási szabályokból áll.
A törvény elvi éllel rögzíti: a Kar tagjának kötelessége, hogy megtartsa a Kar működésére vonatkozó, a nemzeti köznevelési törvényben, a Kar Alapszabályában és a Kódexben rögzített szabályokat.
Az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben a Kar által elfogadott Kódex alkalmazása kötelező. A magán köznevelési intézmény fenntartója a Kar által elfogadott Kódex általános etikai alapelveinek figyelembevételével megalkotja az általa fenntartott köznevelési intézményekben foglalkoztatott pedagógusokra vonatkozó intézményi etikai kódexet. Az egyházi köznevelési intézmény ajánlásként veszi figyelembe a Kar által elfogadott Kódex alapelveit.
A Kódex célja a pedagógus szakma közmegegyezésen alapuló hivatáserkölcsi normáinak rögzítése, a szakma belső összetartozását és ezzel társadalmi megbecsültségét erősítő, a közösség tagjaként követendő etikus emberi magatartások leírása.
AKódex:
−tartalmazza a köznevelési intézményben munkakapcsolatba kerülő felek közötti érintkezés kultúrájának általános jellemzőit, a kapcsolattartás követendő etikai szabályait;
−megfogalmazza mindazokat a szokásjog által közvetített tartalmakat, amelyek a
A Kódex a pedagógus szakma hivatáserkölcsi szabályainak gyűjteménye, s mint ilyen a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 39. § (2) bekezdése alkalmazása tekintetében munkavégzésre vonatkozó egyéb szakmai szabálynak minősül.
5
A Nemzeti Pedagógus Kar Etikai Kódexe
Etikai alapelveink
(1)ÖNKÉNTES JOGKÖVETÉS
Feladatainkat tudatos törvénytisztelő magatartást tanúsítva, önkéntes jogkövetés formájában teljesítjük, melynek szerves része, hogy hozzájárulunk a gyermekek, a tanulók, a kollégák, a szülők, a fenntartó és más érintett személyek
(2)NEMZETI ÉRDEK
Küldetésünk: nemzeti közszolgálat, így munkánkat mindenekelőtt a nemzet érdekében, a gyermekek, tanulók mindenek felett álló érdekeire kiemelt hangsúlyt helyezve végezzük, érvényt szerezve a nemzeti köznevelési törvényben meghatározott értékeknek.
(3)ELKÖTELEZETTSÉG
Pedagógiai tevékenységünk: társadalmi küldetés, melyet a magyar társadalom iránt elkötelezetten végzünk.
(4)FELELŐSSÉG
Döntéseinket, nyilatkozatainkat és cselekedeteinket felelősség hatja át: mivel munkánk során emberek sorsát befolyásoljuk, ennek megfelelő komolysággal és odaadással végezzük azt. Döntéseink és cselekedeteink folyamán mindig figyelembe vesszük azok belátható következményeit.
(5)SZAKSZERŰSÉG
Feladatainknak a legjobb tudásunk szerint szakszerűen teszünk eleget, azaz a jogi és morális követelmények betartásán túl leginkább szaktudásunk megfelelő alkalmazásáért vagyunk felelősek. Ennek érdekében folyamatosan fejlesztjük szakmai ismereteinket, készségeinket, képességeinket és törekszünk munkánk színvonalának javítására. Tudásunk és tapasztalataink átadásával támogatjuk munkatársaink szakmai fejlődését. A munkánk során felhalmozódott tudást a nemzet szellemi vagyona fontos részének tekintjük, és mindent megteszünk annak megőrzése és gyarapítása érdekében.
6
A Nemzeti Pedagógus Kar Etikai Kódexe
(6)SZAKMAI ALÁZAT
Szakmai feladatainkat hivatásként, annak megfelelő méltósággal, elkötelezetten végezzük. Cselekedeteink meghatározó erkölcsi mércéjének tartjuk hivatásunk tiszteletét.
(7)JÓHISZEMŰSÉG ÉS TISZTESSÉG
Döntéseinkben, nyilatkozatainkban és cselekedeteinkben tisztességesen és a jóhiszemű magatartás normáit követve járunk el. Betartjuk a ránk vonatkozó jogi és morális előírásokat. Nem vállalunk közösséget a jogi és morális szabályok illetve követelmények megsértőivel, tudatosan elkerülünk minden olyan helyzetet, amely tisztességtelen és jogellenes befolyás alá kerülésünkhöz vezethetne.
(8)MÉLTÓSÁG, PÉLDAMUTATÁS
Megjelenésünk és magatartásunk, továbbá valamennyi megnyilvánulásunk hivatásunkhoz méltó, azaz olyan módon viselkedünk, beszélünk és öltözködünk, hogy az erősítse munkahelyünk és a köznevelés megbecsültségét. Kötelességeinket igyekszünk úgy teljesíteni, hogy az a felelősségvállalás, a kötelességteljesítés és az emberségesség példája legyen azok számára is, akiket ugyanilyen kötelezettségek nem terhelnek.
(9)SZEMÉLYES PÉLDAMUTATÁS ÉS ELVÁRÁSOK ÖSSZHANGJA
Kiemelt hangsúlyt helyezünk arra, hogy személyes jó példával járjunk elöl, átérezve ennek különösen jelentős
(10)PÁRTATLANSÁG
Munkánk végzése során a gyermekek, a tanulók, a kollégák, a szülők, a fenntartó és a működtető, valamint a szakmai és érdekképviseleti szervezetek jogainak és jogos érdekeinek tekintetében pártatlanul járunk el. Személyes érdekeink, pártpolitikai rokon- vagy ellenszenveink sem befolyásolják a jogszabályi és morális követelményeknek megfelelő munkavégzésünket. Munkahelyünket nem használjuk fel jogtalan előnyszerzésre, és tartózkodunk minden olyan tevékenységtől vagy állásfoglalástól, amely kétséget ébreszthetne részrehajlástól mentes és etikus munkavégzésünk iránt. Társadalmi szervezetekben, politikai
7
A Nemzeti Pedagógus Kar Etikai Kódexe
mozgalmakban kifejtett tevékenységünket mindig egyértelműen elkülönítjük munkahelyi tevékenységünktől.
(11)IGAZSÁGOSSÁG, MÉLTÁNYOSSÁG
Teendőinket a jog és az erkölcs szerint is igazságosan és méltányosan végezzük, azaz a jogszabályok adta keretek között mindent megteszünk annak érdekében, hogy munkánk megfeleljen a jogszabályok céljainak, és erkölcsileg is helyes legyen. Döntéseinket mindezeken felül a józan ész, az emberiesség és a gyermekek, tanulók jogos érdeke határozza meg.
(12)VÉDELEM
Mindenkor szem előtt tartjuk a gyermekek, a tanulók, a kollégák, a szülők jogait és jogos érdekeit, azok védelme és tiszteletben tartása érdekében fellépünk.
(13)E TÉ
Az emberi méltóság feltétlen tiszteletben tartása megkérdőjelezhetetlen számunkra. Nevelési- oktatási feladatainkat a gyermekek, a tanulók, a kollégák, a szülők, a fenntartó és a működtető, valamint az érdekképviseleti és szakmai szervezetek irányában előítéletektől mentesen teljesítjük. Egyenlő bánásmódot tanúsítunk – a jogszabályokban meghatározott eseteken túl – minden, munkánk során velünk kapcsolatban álló személy irányában.
(14)ÁTLÁTHATÓSÁG
eladatvégzésünk a társadalom számára átlátható: munkánkat úgy végezzük, hogy megfelelően dokumentált, könnyen áttekinthető és követhető, valamint munkatársaink számára a munkájukat segítő mértékben megismerhető legyen. Minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy az érintettek a tevékenységünkkel kapcsolatos nyilvános adatokhoz a lehető legegyszerűbben, egyenlő feltételekkel hozzájuthassanak.
(15)EGYÜTTMŰKÖDÉS
Mindazokkal együttműködésre törekszünk, akik a köznevelés hatékonysága és eredményessége érdekében tevékenykednek. Szakmai döntéseink előkészítése során érdemi párbeszédet folytatunk minden érintett résztvevővel.
8
A Nemzeti Pedagógus Kar Etikai Kódexe
(16)KONSTRUKTIVITÁS ÉS ÖNFEJLESZTÉS EGYSÉGE
Tevékenységünket jellemzi a konstruktív, előremutató, jószándékú bírálat, továbbá a folyamatos és tudatos, elemző gondolkodásból és gyakorlati tapasztalatból eredő önfejlesztés igénye.
(17)LELKIISMERETESSÉG
Társadalmi és intézményi küldetésünknek mindenben, mindenkor lelkiismeretesen eleget teszünk, azaz szavainkat és tetteinket az összes külső kötelezettség és iránymutatás figyelembevételével a lehető legnagyobb mértékben, de végső soron saját morális ítélőképességünkre támaszkodva hangoljuk össze, ügyelve arra, hogy erkölcsi ítélőképességünket megszokások és külső kényszerek ne befolyásolják.
2. Etikai kódex pedagógusoknak
Jelen fejezet a Kódex hatályáról és a részletes etikai szabályokról szóló rendelkezéseket tartalmazza.
2.1. A szakmai etikai kódex érvényességi köre
A Kódex érvényességi köre személyi hatályát jelenti: azon személyek körét jelöli meg, akikre a Kódex betartása – a jogszabályi rendelkezésekben foglaltaknak megfelelően – kötelező.
A Kódex érvényességi köre kiterjed minden – a nemzeti köznevelési törvény hatálya alá tartozó – olyan pedagógusra, akit állami vagy önkormányzati fenntartású köznevelési intézményben pedagógus munkakörbe történő kinevezéssel foglalkoztatnak. A Kódex személyi hatályát illetően további rendelkezéseket jogszabály határozhat meg.
A Kódex rendelkezéseit a pedagógus munkakörével összhangban kell értelmezni.
A Kódex a köznevelési intézménnyel közvetlenül vagy közvetve kapcsolatban álló pedagógusokra – így a megbízási szerződés alapján óraadóként dolgozó kollégákra – nézve ajánlásnak tekinthető, amennyiben nincs az érintett pedagógusnak a hatály alá tartozást eredményező további jogviszonya.
A Kódex nyilvános.
9
A Nemzeti Pedagógus Kar Etikai Kódexe
2.2. A pedagógus hivatás etikai normái
A pedagógusnak munkája térbeli és időbeli keretein túl is tudatában kell lennie annak, hogy minden megnyilvánulásával kollégái közösségét is minősíti, így számára hivatásának etikai normái mindig és mindenütt irányadóak.
Ennek megfelelően a pedagógus
∙sem tetteivel, sem nyilatkozataival nem csorbítja saját intézménye és hivatása jó hírét; annak öregbítésére törekszik;
∙az intézmény erre vonatkozó előírásain túl munkája során külső megjelenésével és megnyilvánulásaival is kifejezi hivatása rangját, tiszteletét;
∙csak abban az esetben végzi munkáját az őt foglalkoztató intézmény közösségében, ha testi és lelki egészsége ezt egyaránt lehetővé teszi;
∙az egészség- és környezettudatos életvitelt, a természet védelmét, az élet tiszteletét képviseli;
∙mindenkor példát mutat nemzeti jelképeink megbecsülésében, nemzeti ünnepeink és a mindezek által jelképezett, képviselt értékek tiszteletben tartása terén;
∙lehetőségei szerint folyamatos önképzéssel gyarapítja, fejleszti a hivatása gyakorlásához szükséges tudását, képességeit, készségeit, attitűdjeit.
A pedagógusnak – mint minden embernek – elidegeníthetetlen joga van olyan közéleti és magánérdekű tevékenységekhez, amelynek során nem pedagógusként jelenik meg a nyilvánosság, a
Ennek során magánérdekű tevékenységét soha nem helyezi a közérdek fölé, közéleti szerepvállalásait időben és térben határozottan elkülöníti
2.3. Kapcsolatok
A pedagógus szakmai kapcsolatait érintő tevékenységének alapvető morális szabályai:
∙Munkája során a pedagógus kapcsolatban áll növendékeivel, tanítványaival, azok szüleivel, valamint az őt foglalkoztató intézmény munkatársaival, vezetőivel, a fenntartóval, a működtetővel, illetve a szakmai és érdekképviseleti szervezetekben dolgozó alkalmazottakkal. Helytelen minden olyan megnyilvánulás, amely az említett
10
A Nemzeti Pedagógus Kar Etikai Kódexe
személyekkel szemben méltánytalan megkülönböztetést vagy negatív hozzáállást éreztet.
∙A pedagógus társadalmi, szakmai kapcsolatai révén létrejött helyzetét az intézményben semmilyen – másoknak hátrányt okozó – személyes előny szerzésére nem használhatja föl.
∙A pedagógus a növendékeitől, a tanítványaitól, a szülőktől és a pedagógiai folyamat szereplőitől – a mindennapi életben szokásos kisebb figyelmességek kivételével – aránytalanul nagy értékű ajándékot, kölcsönt és jogtalan előnyt nem fogadhat el, nem adhat. Ilyesmit soha senkitől, semmilyen mértékben nem várhat el.
∙A
∙A pedagógus minden jogilag és erkölcsileg megengedett eszközzel fellép az olyan megnyilvánulások vagy tevékenységek ellen, amelyek megalázó, bántó vagy embertelen helyzetbe sodorhatják növendékeit, tanítványait, kollégáit.
2.3.1.Kapcsolat a növendékekkel, tanítványokkal
(1)A pedagógus kapcsolata a növendékeikkel, diákokkal egymás kölcsönös tiszteletén alapuló
(2)A pedagógus magánéleti vagy közéleti problémáit különítse el a pedagógiai tevékenységétől.
(3)A pedagógus növendékei, tanítványai magánéletét tartsa tiszteletben.
(4)A pedagógus növendékeivel, tanítványaival való kapcsolatait a mindenkori szerephatárokon belül alakítsa.
(5)A pedagógus saját tanítványait vagy az intézmény növendékeit magáncéllal munkavégzésre ne késztesse.
(6)A pedagógus saját vagy közeli rokonainak gyermekét intézményes keretben – lehetőség szerint – ne tanítsa. Amennyiben ez az adott körülmények folytán elkerülhetetlen, őket a többi növendékkel, tanítvánnyal azonos bánásmódban részesítse, és semmiféle jogtalan előnyhöz ne juttassa.
11
A Nemzeti Pedagógus Kar Etikai Kódexe
(7)A pedagógus törekvéseinek, céljainak elérésére semmiféle erőszakot ne alkalmazzon még közvetve vagy erre utaló magatartás formájában sem.
(8)A pedagógus nélkülözhetetlen erénye – kiváltképpen a tanórák és foglalkozások megtartása vonatkozásában – a pontosság, az igényes szakmai munka rendszeressége és a
kiszámíthatóság.
(9)A pedagógus kommunikációja érthető, választékos, pontos, igényességében példamutató
legyen.
2.3.2. Kapcsolat a szülőkkel
(10)A pedagógus szülőkhöz fűződő kapcsolatának és együttműködésének alapja a kölcsönös
tisztelet, a bizalom és a megbecsülés.
(11)A pedagógus a szülők között ne tegyen semmiféle diszkriminatív különbséget.
(12)A pedagógus mindig legyen kész megosztani a szülőkkel minden, a gyermekükre
vonatkozó ismeretét. Véleménynyilvánítása legyen tárgyszerű; a növendék, a tanítvány szellemi, lelki, testi fejlődésére szorítkozzon. Ha ez a tájékoztatás külön mérlegelést igényel, a pedagógus döntését illetve felelős cselekvését kizárólag a gyermek, a tanuló és a köz érdeke szabja meg.
(13)A több szülő jelenlétében folytatott megbeszéléseken a pedagógus csak az egész tanulócsoportot érintő kérdéseket tárgyalja meg.
2.3.3.Kapcsolat a munkatársakkal
(14)A pedagógus szakmai tapasztalatait, észrevételeit szükség szerint megosztja
munkatársaival, különös tekintettel a pályakezdőkre.
(15)A pedagógus kollégái javaslatait, véleményét, állásfoglalását tiszteletben tartja;
ellenérvelésében minősítések nélkül fogalmazza meg a maga véleményét.
(16)A pedagógus kollégái munkáját objektíven és kizárólag szakmai szempontok alapján értékeli.
(17)A pedagógus aktívan, saját szaktudását és álláspontját képviselve vesz részt a
nevelőtestület véleményének, javaslatainak, döntéseinek kialakításában, ugyanakkor
12
A Nemzeti Pedagógus Kar Etikai Kódexe
egyet nem értése esetén is elfogadja a megfelelő hatáskörben meghozott és megindokolt döntést, és ennek megfelelően cselekszik.
(18)Amennyiben a pedagógus úgy véli, hogy egy elfogadott döntés alapvető jogot vagy
jogszabályt sért, ezt a véleményét közli az érintett döntést meghozó személlyel vagy közösséggel. Ha ennek eredményeként nem születik megoldás, a döntést meghozó személy vagy közösség felügyeletét ellátó személyhez fordul.
(19)Amennyiben a pedagógus úgy véli, hogy kollégája valamely tevékenysége vagy
mulasztása alapvető jogot vagy jogszabályt sért, ezt haladéktalanul jelzi először az érintett kolléga felé, majd ha ez nem vezetett eredményre, annak közvetlen felettesével.
(20)Ha a vitatott döntés, tevékenység vagy vélt mulasztás a gyermek, a tanuló testi, lelki
épségét vagy egészségét veszélyezteti, a pedagógus közvetlenül az intézkedésre jogosult vezetőhöz fordul.
(21)A pedagógus az intézmény belső életével kapcsolatos, az intézmény vezetősége által
bizalmasnak nyilvánított információkat a nevelőtestület tagjain kívül nem osztja meg másokkal.
(22)A pedagógus mindaddig kiáll kollégája mellett, amíg annak szakmai vagy etikai hibája, mulasztása kétséget kizáróan be nem bizonyosodik.
2.3.4.Kapcsolat az intézmény vezetőivel, a fenntartóval, a működtetővel és más szervekkel
(23)A pedagógus az intézmény vezetőivel, a fenntartóval, a működtetővel és más szervekkel a munkajogi szabályokon, az intézmény szervezeti és működési szabályzatának előírásain túl konstruktív együttműködésre törekszik.
(24)A pedagógus az őt foglalkoztató intézmény vezetőjével való személyes vagy rokoni kapcsolatával nem él vissza, nem használja azt saját érdekei vagy előmenetele támogatására.
(25)A pedagógus és az őt foglalkoztató intézmény vezetői egymás munkáját objektíven és kizárólag szakmai szempontok alapján értékelik.
13
A Nemzeti Pedagógus Kar Etikai Kódexe
3. Kutatásetikai elvek
A pedagógus által végzett
∙Jogszerűség, szakszerűség: a kutatásokat a hatályos jogszabályoknak megfelelően, szakszerűen és a pedagógus kompetencia határait át nem lépve kell végezni.
∙Tisztesség: a célok és a kutatási szándékok, módszerek, eljárások bemutatása során becsületesen, jóhiszeműen kell eljárni.
∙Megbízhatóság: a kutatási terv megvalósítása során az adatok rögzítésében, tárolásában, kezelésében és közlésében a legkörültekintőbb precizitásra kell törekedni.
∙Tárgyilagosság: a kutatás során feltárt értelmezéseket és következtetéseket tényekre, bizonyításokra kell alapozni.
∙Pártatlanság és függetlenség: a kutatást politikai pártok, érdekcsoportok, valamely
érdekelt fél befolyásától mentesen kell végezni.
∙Nyitottság: a kutatás során más kutatók felé kellő nyitottságot tanúsítva – a nyitottság korlátait (pl. személyhez fűződő jogok, folyamatban levő kutatás) is figyelembe véve
– kell eljárni.
∙Elfogulatlanság: más kutatók munkájának bemutatásánál, referenciaadásnál kellő objektivitást szükséges tanúsítani a
∙Felelősség: a pályakezdő pedagógusok szakmai és tudományos kutatási tevékenységét támogatni kell.
A kutatási etika sérelmét jelentik különösen a következők:
−hamisítás: az adatok és eredmények önkényes megváltoztatása és ezek közlése;
−plágium: mások kutatási tervének, kutatási eredményeinek, műveinek átvétele és sajátként való feltüntetése;
−személyes befolyásolás, melynek során
a)a befolyásoló érdekében történő előnyös állásfoglalás kikényszerítésére,
b)a harmadik személyre vonatkozó előnytelen döntés,
c)ellenszolgáltatás kérése,
d)hátrányos megkülönböztetés,
e)a kutatóval függőségi viszonyban levőkkel történő bármilyen alku,
14
A Nemzeti Pedagógus Kar Etikai Kódexe
f)a panaszt tevő szankcionálása
történik;
−az etikai szabályok megszegése: a kutatásra vonatkozó alapelvek tevésben vagy tűrésben történő megsértése vagy annak elhallgatása külső kényszer hatására.
4.Az etikai bizottság
A Kódex etikai eljárásrendjében foglaltak szerint etikai eljárás lefolytatására és etikai eljárásban érdemi döntéshozatalra az alábbi szervek jogosultak a következőkben részletezett hatásköri és illetékességi megosztás szerint:
Az elsőfokú eljárásban eljárni jogosult etikai bizottság
Az elsőfokú etikai eljárásban az eljárás alá vont pedagógust foglalkoztató köznevelési intézmény székhelye szerint illetékes Területi Etikai Bizottság vagy – az ügytehertől függően vagy összeférhetetlenség esetén – a Területi Etikai Bizottság elnöke által kijelölt háromtagú, elnökből és két tagból álló Etikai Tanács (a továbbiakban e kettő együtt: Etikai Tanács) jár el.
Ha a Területi Etikai Bizottság maga jár el az elsőfokú eljárásban, úgy az Etikai Tanács és annak elnöke alatt a Területi Etikai Bizottságot és annak elnökét kell érteni.
Az Etikai Tanács tagjai tevékenységükben függetlenek.
Az Etikai Tanács valamennyi döntését határozati formában hozza meg.
Az Etikai Tanács tagjait titoktartási kötelezettség terheli az etikai eljárással összefüggésben.
A másodfokú eljárásban eljárni jogosult etikai bizottság
Az Etikai Tanács határozata elleni jogorvoslati eljárás során a Kar Országos Etikai Bizottsága (a továbbiakban: OEB) jár el a Kódex etikai eljárásrendre vonatkozó normái alapján.
5. Etikai eljárásrend
I. Az etikai eljárás alapelvei, alapfogalmai
Eljárási alapelvek
(1)Az etikai eljárást jogszerűen, jóhiszeműen és tisztességesen kell lefolytatni.
15
A Nemzeti Pedagógus Kar Etikai Kódexe
(2)Az etikai eljárásban érvényesíteni kell az ártatlanság vélelmét, és védeni kell az eljárás alá vont pedagógus jó hírnévhez fűződő jogát.
(3)Az eljárás alá vont pedagógus számára biztosítani kell az iratokba való betekintés jogát és a jogai gyakorlásához szükséges megfelelő tájékoztatást.
Az etikai vétség
(4)Etikai vétség a Kódex személyi hatálya alá tartozó pedagógusnak olyan cselekménye, amellyel a Kódex, valamint a Kar Alapszabálya rendelkezéseinek megsértését valósítja meg, s ezzel a nevelő illetve a
(5)Az etikai felelősséget az elkövetés idején hatályban lévő jogszabályok és a Kódex rendelkezései szerint kell elbírálni.
Etikai vétség miatti eljárás
(6)Etikai vétség miatti eljárást a Területi Etikai Bizottság (a továbbiakban: TEB) a Kódexben rögzített eljárásrend szerint folytatja le a Kar tagjával szemben azzal a céllal, hogy megállapítsa, a pedagógus
Határidő számítása
(7)A napokban megállapított határidő első napja a határidő kezdetére okot adó körülmény napját követő első munkanap. A postai úton feladott küldemények előterjesztési ideje a postára adás napja.
(8)Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő nyolc munkanapon belül.
Összeférhetetlenség
(9)Az etikai eljárásban az Etikai Tanács elnökeként és tagjaként nem vehet részt:
a)az eljárás kezdeményezője,
b)az eljárás alá vont pedagógus,
c)az eljárás alá vont pedagógus vagy az eljárás kezdeményezőjének hozzátartozója,
16
A Nemzeti Pedagógus Kar Etikai Kódexe
d)akinek tanúként vagy szakértőként történő meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat, vagy akit e minőségében meghallgattak,
e)akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható el.
(10)Az eljárás során felmerült összeférhetetlenséget az érintettek a tudomásukra jutást követően azonnal kötelesek jelenteni (kizárás).
(11)Amennyiben a TEB elnöke az összeférhetetlenségi kifogásnak helyt ad, másik Etikai Tanácsot jelöl ki. Az összeférhetetlenségi kifogás elbírálásáról a TEB elnöke három napon belül dönt. Ha a TEB elnökével kapcsolatban merül fel az összeférhetetlenség, a kifogás elbírálásáról az OEB elnöke dönt.
Elévülés
(12)Nem lehet etikai eljárást indítani, ha az etikai vétséget megalapozó cselekménynek az
Etikai Tanács tudomására jutását követően hat hónap vagy az etikai vétség elkövetése óta egy év eltelt.
(13)Az elévülés határidejének kezdő napja az etikai vétség megvalósulását követő nap.
Az etikai eljárás megindítása
(14)Etikai eljárás indítható:
a)hivatalból;
b)a Kar tagjának önmaga elleni etikai eljárás megindítására vonatkozó kérelmére;
c)panasz alapján.
(15)Az etikai vétség gyanújáról való tudomásszerzés esetén az etikai eljárást hivatalból kell
megindítani.
(16)Az etikai eljárást a (12) pontban meghatározott időpont bekövetkezésén túl is meg kell indítani, ha annak lefolytatását a Kar tagja kéri maga ellen.
(17)Etikai eljárás a Kar tagjának bejelentése alapján indítható, akkor, ha a bejelentő a
panaszának alapját képező, általa vélelmezett etikai vétség elkövetését beadványában nevesíti.
(18)A bejelentés (panasz) kizárólag írásban történhet.
(19)Névtelen bejelentés (panasz) alapján az eljárás megindítására nincs lehetőség.
17
A Nemzeti Pedagógus Kar Etikai Kódexe
(20)Az eljárás kezdeményezése a TEB elnökénél bejelentés (panasz) formájában történhet. A bejelentésnek (panasznak) minden olyan tényt és adatot tartalmaznia kell, ami az ügy megítélése szempontjából jelentős, továbbá lehetőség szerint a tények alátámasztását szolgáló bizonyítékokat, valamint a bejelentő nevét és elérhetőségeit is.
(21)Az eljárás megindításáról a TEB elnöke a bejelentés megérkezésétől számított tizenöt napon belül határozatban dönt.
(22)Az etikai eljárás megindításáról az eljárás megindításával egyidejűleg írásban értesíteni
kell az eljárás alá vont pedagógust, valamint – ha az eljárás bejelentés (panasz) alapján indult – a bejelentőt is.
Az etikai vizsgálat alá vont személy jogai, kötelezettségei
(23)A TEB elnöke a bejelentőt a bejelentés (panasz) megérkezésétől számított nyolc napon
belül hiánypótlásra szólíthatja fel.
(24)Az eljárás megindításáról szóló határozatot meg kell küldeni az eljárás alá vont pedagógusnak és a bejelentőnek, az eljárás megindítását megtagadó határozatot pedig a bejelentőnek.
(25)Az eljárás alá vont pedagógus köteles a
valamint a Kar Országos Etikai Bizottságával együttműködni.
(26)Az etikai eljárás csak az eljárás alá vont pedagógus kérésére vagy egyetértésével lehet nyilvános.
II.Az etikai eljárás lefolytatásának részletes szabályai
Az etikai vizsgálat során tartott tárgyalás
(27)Az Etikai Tanács a kijelölésétől számított harminc napon belül tárgyalást tart. Amennyiben a TEB maga jár el az elsőfokú eljárás szerveként e határidőt az etikai eljárás megindításáról szóló döntéstől kell számítani.
(28)A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy mindazok, akiknek a megjelenése a tárgyaláson szükséges, az értesítést a tárgyalás előtt legalább öt nappal korábban megkapják.
(29)Az etikai tárgyalást az Etikai Tanács elnöke vezeti.
18
A Nemzeti Pedagógus Kar Etikai Kódexe
(30)Az eljárásban az eljárás alá vont pedagógus helyett és nevében képviselője is eljárhat,
kivéve, ha az eljárás alá vont pedagógus személyes megjelenése illetve meghallgatása szükséges. Az etikai eljárásban a pedagógus jogi vagy érdekképviseleti képviselőt is igénybe vehet.
(31)Ha a pedagógus sem személyesen, sem képviselője útján nem vesz részt a tárgyaláson, tárgyalást tartani és az ügyet érdemben elbírálni csak akkor lehet, ha szabályszerűen értesítették. Az eljárás akkor is lefolytatható, ha a pedagógus előzetesen bejelentette, hogy a tárgyaláson sem személyesen, sem képviselője útján nem kíván részt venni, továbbá ha a tárgyalásról szóló értesítés átvételét megtagadta vagy azt kézbesítettnek kell
tekinteni.
(32)Szabályszerűnek tekintendő a pedagógus tárgyalásról történő értesítése, ha az a (28)
pontban foglalt kézbesítési határidő mellett eleget tesz azon alakszerűségi kritériumnak, hogy tartalmazza a tárgyalás időpontjának és helyszínének feltüntetését, valamint az eljárás tárgyának megjelölését.
(33)Az etikai eljárás alá vont pedagógusnak módot kell adni arra, hogy észrevételeit elmondhassa. Az eljárás alá vont pedagógushoz az Etikai Tanács tagjai kérdéseket intézhetnek.
(34)A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni.
Az etikai eljárás során hozott döntés meghozatala
(35)Az Etikai Tanács akkor határozatképes, ha valamennyi tagja jelen van.
(36)Az Etikai Tanács az eset összes körülményeit egyenként és összességükben értékeli, és
ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
(37)Az Etikai Tanács döntéseit egyszerű többséggel hozza.
(38)Az Etikai Tanács legkésőbb az utolsó tárgyalás napjától számított harmincadik napon zárt ülésen határoz, és döntését határozatba foglalja.
(39)A határozatot az Etikai Tanács elnöke írja alá. A határozatot nyolc napon belül írásba
kell foglalni.
19
A Nemzeti Pedagógus Kar Etikai Kódexe
Az etikai eljárás során hozott döntés közlése
(40)Az Etikai Tanács határozatát az eljárás alá vont pedagógussal közli. Az Etikai Tanács a bejelentőt az eljárás határozattal történő lezárásának tényéről tájékoztatja.
(41)Az Etikai Tanács határozatát az eljárás alá vont pedagógus számára a döntéshozataltól számított tizenöt napon belül megküldi.
(42)Az Etikai Tanács a határozatát – a (41) pontban meghatározott eljárási határidő
betartásával – tértivevény szolgáltatással feladott könyvelt küldeményként kézbesíti az eljárás alá vont pedagógus munkáltatójának.
Az etikai vétség szankcionálása, az intézkedések
(43)A Kar etikai vétséget elkövető tagjával szemben az Etikai Tanács a következő intézkedéseket hozhatja:
a)figyelmeztetés;
b)a Kar által biztosított kedvezmény, juttatás, jogosultság korlátozása, megvonása;
c)a Karban betöltött tisztségtől való megfosztás.
(44)Az etikai vétséget elkövető pedagógussal szemben figyelmeztetést kell alkalmazni, ha az
eljáró Etikai Tanács megítélése szerint az etikai vétséggel kapcsolatban az összes körülmény mérlegelése alapján az etikus magatartásra való felhívás is elegendő az etikai szankció célja eléréséhez, ahhoz, hogy az etikai vétség elkövetője a jövőben tartózkodjon a normasértő magatartástól. A figyelmeztetéssel az Etikai Tanács rosszallását fejezi ki.
(45)A Kar által biztosított kedvezmény, juttatás, jogosultság korlátozása intézkedés kiszabására akkor kerülhet sor, ha azokra az etikai vétség elkövetője az eljáró Etikai Tanács megítélése alapján – cselekményének súlyát figyelembe véve – méltatlanná válik.
(46)A Karban betöltött tisztségtől való megfosztás intézkedés azzal szemben szabható ki, aki etikai vétséget megalapozó magatartásával méltatlanná válik a Karban betöltött tisztség viselésére.
(47)A Kar által biztosított kedvezmény, juttatás, jogosultság korlátozása és a Karban betöltött tisztségtől való megfosztás időbeli hatálya legfeljebb öt év lehet.
20
A Nemzeti Pedagógus Kar Etikai Kódexe
Az etikai eljárás megszűnése
(48)Az etikai eljárás megszűnik az eljárás során hozott intézkedés jogerőre emelkedésével.
(49)Az etikai eljárást meg kell szüntetni, ha
a)annak tartama alatt az eljárás alá vont pedagógus munkajogi jogviszonya megszűnt;
b)a pedagógus a terhére rótt etikai vétséget nem követte el, vagy annak elkövetése nem bizonyítható.
III. Jogorvoslat
(50)Az eljárás alá vont pedagógus az elmarasztaló határozat, valamint az eljárást bizonyítottság hiányában megszüntető határozat ellen annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az Országos Etikai Bizottsághoz benyújtott fellebbezéssel élhet.
(51)A másodfokú eljárás lefolytatására az elsőfokú eljárási szabályokat kell alkalmazni.
(52)A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. Fellebbezni csak elmarasztaló
érdemi döntés (intézkedés kiszabása) és bizonyíték hiányában történő eljárást megszüntető határozat ellen lehet.
(53)A fellebbezéssel meg nem támadott határozat a fellebbezési határidő lejártával jogerőssé válik.
(54)Amennyiben az Országos Etikai Bizottság a fellebbezés alapján megállapítja, hogy az első fokon hozott határozat jogszabályt, a Kódex vagy a Kar Alapszabályának rendelkezéseit sérti, a határozatot módosítja (kiegészíti) vagy megsemmisíti.
(55)Az Országos Etikai Bizottság határozata ellen további jogorvoslattal – az arról való értesüléstől számított – tizenöt napon belül az etikai eljárás alá vont pedagógust foglalkoztató köznevelési intézmény székhelye szerinti közigazgatási és munkaügyi bírósághoz lehet fordulni (peres eljárás).
(56)A jogerős intézkedést a pedagógus munkáltatójánál, az érintett pedagógus személyi anyagában fel kell tüntetni, melynek tartalmaznia kell a határozat számát, keltét, az elkövetett etikai vétség tömör leírását és az intézkedés típusát.
(57)Az etikai szankcióra vonatkozó adatokat a (47) pontban foglalt idő elteltével törölni kell.
21
A Nemzeti Pedagógus Kar Etikai Kódexe
(58)Az etikai eljárás során keletkezett iratok kezeléséről az etikai eljárás alatt a TEB
gondoskodik.
Kiegészítő szabály
(59)Az etikai eljárás Kódexben nem szabályozott kérdéseiben a nemzeti köznevelési törvény, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi C X. törvény vonatkozó rendelkezései az irányadóak a nemzeti köznevelési törvényben foglalt megszorításokkal.
***
Jelen Kódex a Kar Országos Küldöttgyűlésének határozata értelmében 2015. év november
havának 14. napján lép hatályba.
22
A Nemzeti Pedagógus Kar Etikai Kódexe
6. Bibliográfia
Magyar Tudományos Akadémia Tudományetikai Kódexe
Magyar Kormánytisztviselői Kar Hivatásetikai Kódexe http://mkk.org.hu/node/145
Szakmai Etikai Kódex Pedagógusoknak. Tanulmányok, normák és esetleírások.
Szerkesztette: Hoffmann |
ózsa. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003. |
|
|||
Hoffmann |
ózsa: Az erkölcsi nevelés értékelméleti és pedagógiai dimenziói. Mester |
||||
és Tanítvány 2004/1. |
|
|
|
|
|
Hoffmann |
ózsa: |
A |
kapcsolat |
változásai. |
|
|
|||||
Hoffmann |
ózsa: Köznevelésünk ma és holnap. Mester és Tanítvány 2006/9. |
||||
Ambrus Attiláné Dr. Kéri Katalin: Adalékok a pedagógusok etikai kódexének
elkészítéséhez. In: Pedagógusetika. Kódex és Kommentár. Szerkesztette: Hoffmann
ózsa. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996.
ábry Béla: Etika a pedagógiában – pedagógusetika. Tájékoztató a Magyar Pedagógiai
Társaság tevékenységéről.
Pálinkás József: Párhuzamos gondolatok az erkölcs erejéről a nevelésben, a tudományban és a politikában. Mester és Tanítvány 2004/1.
Petró András: A pedagógusetikáról. In: Mezei Gyula: Alkalmazott vezetéselmélet. Az iskolavezetés elmélete és gyakorlata. BME Műszaki Pedagógia Tanszék, Budapest, 2005.
Dr. ókusfalvy Pál: A pedagógiai tevékenység és speciális területeinek a lélektana. In:
Dr. ókusfalvy Pál: Sajátos pedagógiai feladatok. Vezetéslélektan. BME Műszaki Pedagógiai Tanszék, Budapest, 2006.
Bíró Endre: Jog a Pedagógiában. Jogismeret Alapítvány, Budapest, 1998.
Vadas Gyula: Pedagógusok szakmai etikai kódexe. Sétatér, 1999/1.
23
A Nemzeti Pedagógus Kar Etikai Kódexe
Kozák András: A vezetés etikai kérdései, az erkölcs szerepe a pedagógus értékrendben. Kézirat.
Kozák András: Etika és jog viszonyrendszere az erkölcsi eszmény történeti fejlődésének vonatkozásaiban
24